♥ Heilig --->Szent ♥

-Hát ezek meg mit művelnek? - Kérdezte Linda féltékenyen a többiektől a parton, miközben szúros pillantásoka vetett Tomra, de főként Lisára.
-Tom, ne! - lökte el magátol a fiut Lisa
-Miért? Mi a baj? - Tom
-Linda...az a baj...Nem teheted ezt vele...akármennyire is szeretném - suttogta Lisa, majd kiúszott a partra,felvette a ruháját, törölközőjét és elindult a kisházhoz.

-Héj, Lisa hová mész? - kiáltott utánna Gustav
-Vissza a házba...majd ott találkozunk... - válaszolt neki Lisa.

-Tom! Miért ment haza ilyen gyorsan Lisa? Mi történt... - értetlenkedtek a többiek
-Hagyjuk... - Tom csalódottan
-Ne hagyjuk! Azt hiszed, hogy vak vagyok? Az a kis fruska majdnem lesmárolt...És ha rajtad múlik akkor meg is történt volna, nemde? - Linda idegesen
-De! - mondta Tom, miközben Lindának fennakadtak a szemei, mert nem ezt a válasz várta...
-Mi??? - Linda
-Bocsi, hogy közbeszólok, de ez nem ránk tartozik...Mi visszamegyünk...Ha megbeszéltétek, gyertek ti is... - Georg
-Most az egyszer még elnézem ezt az agyi befektust...Majd találkozunk otthon és minden megbeszélünk... - mondta Linda majd ő is elindult hazafelé.

Eközben a nyaralóban:

-Sziasztok! Megjöttem... - mondta Lisa 
-Hát Te? Hogy hogy ilyen korán hazajöttél? - Bill
-Áhh hagyjuk most...Felmegyek a szobába...Ti csak beszélgesetek... - amilyást kimondta Lisa, berontott az ajtón Linda
-Gyere csak ide te.... - odított Linda
-Mi van? Mit akarsz? - Lisa
-Hát ezt... - mondta Linda, majd abban a pillanatban adott egy pofont Lisának
-Na ezt most megbánod... - adta vissza Lisa a pofont a feldühödt lánynak
-Héj! Haggyátok abba! - szólt közbe Bill és a többiek, akik abban a pillanatban léptek be az ajtón.
-Most majd megtudod, hogy kinek a pasijával játszadozz! -  támadta volna le Linda Lizát, csakhogy Tom megfogta a  "barátnője" kezét és felráncigálta a szobába.
 

-Hát ez meg? Mi történt? - kérdeztem Lisát
-Semmi... Csak egy kicsit féltékeny a dárga... - Lis
-Hogy hogy féltékeny? - Bill
-Na majd Én... Az ugy volt, hogy Lisa és Tom bementek a vízbe...Vagyis csak Tom mennt be, és ő vitte Lisát a kezében...És hát  erre bepipult Linda... - Georg
-Igen, így volt, de ha most nem bánjátok Én  felmegyek...  - Lisa
-Mi is megyünk... - monták a többiek,  majd mindenki felment a saját szobájába engem és Billt kivéve.

-Hát ez jó!  Már az első napon veszekednek... - Én
-Igen, de  pár nap és megnyugszik mindkettőjük...  -Bill
-Hát remélem... - Én
-És  mi mit csinálljunk este? - kérdezte Bill
-Ezt hogy érted..,? -Én
-Hát gondolltam elmehetnénk valahová... De ha nincs kedved, akkor megértem... Majd máskor... - Bill
-Nem-nem szó sincs arrol, hogy nincs kedvem...Szívesen elmegyek... - mondtam
-Tényleg? - Bill
-Tényleg... És hová megyünk? - Én
-Hát mondjuk elmehetnánk  Moziba vagy akár csak fagyizni... - Bill
-Akkor legyen a Mozi...  - Én
-Oké. Akkor 8-ra rendelünk egy taxit... -ölellt át Bill /Természetesen mint ahogyan egy szimpla barátot / , majd felsétáltunk a szobákhoz... Én bementem a Mi szobánkba, Bill pedig a sajátjába.
 

e-És mire gondoltál? - Én
-Hát mondjunk nézzünk meg egy Filmet, vagy csak beszélgessünk... még úgy sem ismerjük egymás annyira... - Bill
-Oké, Én benne vagyok! - mondtam, majd leűltünk a nappaliba egy kanapéra 
-És van barátod? - kérdezte Bill kíváncsian
-Nem, most nincs... És neked barátnőd? - Én
-Nincs... - Bill
-Jah hát gondolom a banda miatt nincs ugye? - Én
-Nem, ez nem igaz. Ez csak egy süket duma, hogy a banda miatt nincs barátnőnk, mert nem érünk rá velük foglalkozni...Ez nem így van...Tudod, ha az embernek egy kicsit is több pénze van és ismertebb az átlagnál, akkor gyakran előfordul, hogy aljas módon kihasználják...Soha nem tudhatom, hogy éppen kiben bízhatok meg és kiben nem...Nem szeretnék olyan barátnőt, akienk csak a pénzem kell, vagy csak addig vagyok neki jó amég a Tokio Hotel énekese vagyok...Olyas valakit szeretnék, aki bennem az embert látja és nem a pénzt,hírességet.... - Bill
-Értem...Hát nem irigyellek, nincs egyszerű dolgod, az biztos... - Én

Eközben a többiek a parton:

-Nah aki jön, aki nem, de Én most belemegyek a vízbe.... - mondta Lisa majd elindult a lépcsők felé
-Hééjj! Várj csak meg! Én megyek... - mondta sunyin Tom, és abban a pillanatban felkapta Lisát és berohant vele a Balatonba
-Ááá! Nee!  Ez hideg.... - ordíbált Lisa
-Ne aggódj nem raklak le... -mondta Tom, majd tovább sétált, ölébe a lánnyal
-Ne vigyél beljebb lécci. Itt már nem ér le a lábam... - Lisa
-Nyugi! Ne félj! Monom, hogy nem akarlak lerakni... - mondta Tom miközben egyre beljebb sétállt Lisával
-Akkor minek jöttünk be eddig? - kíváncsiskodott Lisa
-Hát ...Ööö...Csak veled akartam egy kicsit lenni...Tudod, régen találkoztam már olyan szép,okos és ráadásul kedves lánnyal mint Te vagy... -  mondta Tom, miután olyan vörös lett mint egy paprika
-Igen?  És Linda? Ő nem a barátnőd? - Lisa
-De... - Tom lehandolva
-Akkor? - Lisa
-Linda nem olyan mint Te. Neki csak a pénzem kell...Elegem van belölle... - Tom
-Akkor miér vagy még mindig vele? - Lisa
-Látod...! Ezt én sem tudom... -mondta Tom miközben az ajkai egyre jobban közeledtek Lisáéhoz...




 

 

-Kathy,Lisa! Jajj, de örülök, hogy megjöttetek. - ölelt át minket Anna
-Igen, mi is nagyon örülünk... - Lisa és Én
-Szerintem ti még nem is ismeritek egymást...Legalábbis személyesen nem hiszem, úgyhogy ideje lenne megismerkednetek egymással... Ő itt Gusav, a barátom, ők pedig itt Bill és Tom... Bill és Tom ikertesók, bár teljesen különböznek egymástól. Itt gondolok a belsőre és a külsőre is. Ő itt Linda, Tom barátnője. És végül ő itt Georg és melette a barátnője, a hugom Amy.
-Őöö Hello! Én Lisa vagyok és nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket... - nyögte ki nagy nehezen Lisa, majd tovább bámulta a fiukat, hisz nem minden nap találkozik az ember a Tokio Hotel tagjaival, fölleg nem tölt el velük két hetet a  Balcsin.
-Szia! Ezek szerint te lennél Kathrin, ugye? - szólalt meg Bill
-Öh..jah.. Igen, Kathy vagyok! - nyujtottam a kezem
-Nah akkor gyertek be és pakoljatok ki...Ha valamit nem találltok, akkor csak szóljatok...Az emeleten vannak a szobák. Az elsőben lakik majd Amy és Georg, a másodikban Én és Gustav, a harmadikban Tom és Linda, a negyedikben Bill és az ötödik szoba lesz a tiéd és Lisáé. Ha kipakoltatok, akkor utánna lemehetnénk a partra, ha van kedvetek... - Anna
-Hm Szuper!!!!! Én benne vagyok... - mondta Lisa, majd felrohant a szobába pakolni
-Hát Én nem is tudom... Én lehet, hogy ma nem megyek le, inkább majd holnap... Addig inkább kipakolok Én is, meg főzök valami vacsit, mire hazaértek... - Én
-Biztos nincs kedved lejönni? Nem maradunk sokáig... - Tom
-Naa, gyere le. Ha nem jösz magadtol, akkor én  viszlek majd le... Szóval?? - próbált győzködni Georg
-Nem, tényleg maradok. De ti csak menjetek . Igérem holnap Én is megyek... Legalább  addig csinálok valami kaját...  - mondtam
-Na jó. Hát ha nem, akkor nem. De ha maradsz akkor Én is maradok. Legalább segítek és nem leszel egydül... - Amy
-Amy te csak menj el!...Gondolj Georgra...Nem tud úszni... Ha belefulad ki menti majd ki?? Én maradok elvégre egy férfi is kell a házba.... - nevetett Bill
-Mi?? Még, hogy Én nem tudok úszni? 5 éves korom óta járok úszásra.. vagyis csak jártam... - nevetett  Georg
-Ahha, Én is ezt mondanám... Na de induljatok már, mert soha nem fogtok oda érni... Majd este találkozunk... -mondta Bill
-Oké, akkor este! - mondták a többiek, majd elindultak le a Balcsihoz

-Köszi, hogy maradtál, de nem lett volna muszály...Nagy lány vagyok már, nem félek egyedül... - mosolyogtam
-Jolvan, de mégis csak egy nagy és sötét erdő közepén vagyunk... Jobbnak láttam, ha nem maradsz egyedül... Ki tudja, kik és mik vannak erre... - nevetett Bill
-Igaz... - Én
-Nah és most? Mit csináljunk? - Bill
-Hát gyorsan kipakolom a cuccaim, aztán utánna csinállhatnánk valami vacsit... - Én
-Tudsz főzni? - Bill
-Ööö őszintén? NEM... De azt hittem hogy Te igen... - nevetem
-Hát maximum egy pizzát meg tudok sütni, úgy hogy ne égjen oda... - Bill
-Nem baj, majd összedobunk valami ehetőt... Nah akkor mindjárt jövök.. -mondam, miután felmentem a szobába és kipakoltam a ruháimat a szekrénybe... Eközben Bill valami amerikai vígjátékot nézett, aminek addigra lett vége, mire végeztem a pakolással... 
-És milyen kaját csináljunk? - Bill
-Nem tudom. Neked van egyáltalán kedved főzni? - Én
-Nincs, de ha neked van, akkor szívesen segítek. - Bill
-Nekem sincs. De akkor mit fognak enni? Megígértem, hogy csinálunk valamit... - Én
-Majd keresnek valamit a hűtőben... Inkább csináljunk valami mást... - Bill
-És mire gondoltál? - Én

Folyt. köv. még ma este.

Indulás napja:

-Lisa, siess már! Nem akarom lekésni miattad a vonatot... - roncogtam Lisának
-Megyek már, megyek! - száll be Lisa a kocsiba, miután rögtön indultunk is, hisz már kilenc óra. Tíz perc alatt le is értünk az állomásra, így maradt még kerek öt percem, semmi több, arra hogy megvegyem a jegyeket amit tegnap este lefoglaltattam a neten. Miután ezzel is kész voltunk, rohantunk a négyes vágányra, ahonnan a Budapest-Siófok között közlekedő vonatot indították, amire mi is jegyet vettünk.
-Nah akkor lányok indulás, legyetek jók és Kathrin vigyázz a hugodra! -köszönt el Anyu, majd felszálltunk a vonatra és megkerestünk a helyünket... Épphogy leülltem, csörgött a mobilom.Anna volt az..
-Szia! Anna vagyok! Mikor értek le? - Anna
-Szia! Hát most indultunk kb 3 perce...Egy másfél órán belül ott leszünk.... - Én
-Szuper. Akkor háromnegyed tizenegyre ott vár titeket a Szepezdi állomáson egy taxi... Mondjátok neki, hogy a " Kisnyaralóhoz " akatok jönni... Ő tudni fogja, hol van... Mi most értünk ide...Idáig minden csodálatos, csak egy kis baj van... Ez a hely olyan mint egy lakatlan sziget...Ha körbenézel, nem látsz semmit. Se boltokat, se fagyizót, semmit. Csak hegyeket, erdőket és sok sok vizet... A ház csodálatos,gyönyörűen van berendezve...   - Anna
-Uhh hát az jó...Nem baj, majd elleszünk valahogy... Két hét a civilizáció nélkül... - nevettem
-Jolvan, akkor siessetek itt várunk titeket... -Anna
-Oké... Na Pusz... - mondam, majd leraktam a telót. Pontosan másfél óra múlva, háromnegyed tizenegykor megérkezett a vonat a Szepezdi vasútállomáshoz. Hát már épp kezdtem érteni, hogy miért mondta azt Anna, hogy ez az egész olyan, mint egy lakatlan sziget...A vasútállomás annyiból állt, hogy volt egy házikó, amiben volt két padocska és egy telefon.. Ennyi... Egy-két perc várakozás után meg is érkezett a taxink...
-Jónapot! A Kisnyaralóhoz szeretnénk eljutni... - mondtam a sofőrnek
-Oké, máris hölgyeim... - válaszolt a taxis, majd elinultunk... Hát mit ne monjak, még jó, hogy legalább taxi van a közelben, különbben nem is tudom, hogy hogyan jutottunk vollna el a nyarlohoz...Egy erdőn mentünk keresztül, aholl télleg semmi, de semmi más nem volt csak fa XD Már kezdtem is egy kicsit aggódni, hogy ez az öreg, a taxis nem is a nyaralóhoz visz minket, hanem valahová máshová. De szerencsére megnyugodhattam, mert hirtelen felbukkant egy házacska, ami elött egy óriási feket busz állt, amiből épp Anna szállt ki...
-Meg is érkeztünk... - mondta a sofőr
-Köszönjük... Mivel tartozunk?  -Mi
-Áhh haggyák csak...Maximum ha valahová el akarnak jutni, netán a városba akkor ígérjék meg hogy engem hívnak... - mondta a taxis miközben egy névjegykártyát nyujtott a kezembe
-Megígérjük.... És mégegyszer köszönjük. - mondam, majd kiszálltunk az autóbol és a faház felé vettük az irányt, ahol a többiek már vártak minket...

Nem kelett anyát sem sokáig győzködnöm, hogy lemehessünk két hétre a Balcsira. Sőt, kifejezetten örült annak, hogy végre lesz egy kis nyugija, és nem lógunk majd a nyakán. XD
Ennek örömére este fél tízkor még gyorsan felhívtam Annát, vagyis csak akartam mert egy fiu vette fel a telefont.

-Hallo! - az ismeretlen fiu
-Ööö Szia! Kathrin vagyok és én Annát keresem... -Én megszeppenve
-Ohh..Szia Kathrin... Én Bill vagyok...Anna itt volt nálunk, vagyis Gustavnál, csakhogy elmentek itthonról és Anna itt hagyta a mobilját... - Bill
-Értem...És nem tudod, hogy mikor érnek vissza?  -Én
-Háát nem. De ha nagyon fontos, és mindenképpen ma meg kell tudnia, akkor ha gondolod majd én átadom neki az üzenetedet... -Bill
-Hát oké. Akkor légyszíves mondd meg neki, hogy tudunk menni a Balcsira. - Én
-Jajjjjjjjj! Te vagy Anna unokatesója? Az a Kathrin? - Bill
-Ööö igen. Az a Kathrin. De miért? - Én
-Jah, hát semmi, csak Anna már mesélt rólad meg a hugodról, és mondta hogy lehet jöttök ti is a Balatonra. - Bill
-Igen. De nem lehet, hanem már biztos. És ezért is hívtam Annát... - Én
-Oké, szuper... Nagyon örülök, hogy jöttök... És Annának is meg fogom még ma mondani a jó hírt... - Bill
-Köszi! Akkor majd találkozunk holnapután.... - Én
-Okés. Szia! - köszönt el Bill
-Szia! - köszöntem el én is, majd kinyomtam a telefont

Elmentem még gyors vacsizni, lefürödtem, majd úgy ahogy voltam rádöltem az ágyamon lévő ruhakupacra ( amit délután nem pakolltam el ) és fél pecen belül úgy aludtam el.
Másnap reggel vagyis délelött 11 körül felkeltem, lementem megmosakodtam, reggeliztem, vagyis akkor már ebédeltem és elkezdtem pakolászni. Először is rendet raktam a szobámba, majd a szekrényembe. Másfél óra pakolás után, ami csak azzal telt el, hogy bepakolam a rengeteg kimosott ruhát az ágyamól a szekréynembe, rájöttem, hogy én totál nagy hülyeséget csinálltam. Méghozzá azért, mert most mindent szedhetek ki, hogy be tudjam őket pakollni a bőröndömbe. Ez a bőröndpakolás nálam egy külön érdekes szám....Amíg egy normális ember összeszedi a cuccait egy óra alatt, addig én egy nap alatt. Álltalában amit bepakolok a táskába, azt még utánna hatszor ki is szedem, mivelhogy, vagy túl sok mindent pakoltam be és nem fér el, vagy pedig olyanokat amiket mégsem akarok vinni, vagypedig egyszerűen csak kihagytam valamit aminek legalul a helye...stb... A pakolást kb úgy délután öt felé fejeztem be, mivel rádöbbentem, hogy a hajammal és a körmeimmel is kéne még valamit csinállni. Mire mindennel végeztem, este 9 óra lett. Gyorsan még átszaladtam Lisa szobályába, hogy megnézzem, hogy ő hogy áll a pakolással... Hát ahogy láttam, ő sem volt jobb helyzetben... A szobálya úgy nézett ki, mintha egy bombát robantottak volna fel... De tényleg... Minden szana-szét... Jobbnak látam, ha be sem lépek az ajtón, hanem inkább kinntről beszélek vele :

-Nah ahogy nézem neked szép éjszakád lesz... - nevettem
-Miért? - kérdzete Lisa
-Hát ahhoz, hogy ezt mind elpakold, még szükséged lesz pár órára...És már fél tíz... - Én
-Jah,jah. De inkább ne is mondd! A jegyeket megvetted már? - Lisa
-Milyen jegyeket???? - Én
-Hát a vonatjegyeket.... - Lisa
-Jah igen. Vagyis nem. Neten lefoglaltattam őket. - Én
-Oké. És mikor is indulunk? - Lisa
-Negyed tízkor indul a vonat szóval, ahhoz minimum nyolckor fel kell kelned...Anya visz le minket a vasútállomáshoz...Kilenc elött öt percel indulunk...Nah de én most megyek... Jóéjt és persze további jó pakolást ! - mondtam, majd bementem a saját szobámba és lefeküdtem aluni

Ne legyetek lusták légyszi! Irjatok vélemény... Akár jót akár roszat
Puszy: Kathrin

 

-Kathrin! Téged keresnek... - nyujtotta nekem a telefont Anyu
-Hallo! - szóltam bele a telefonba
-Szia Kathy, Anna vagyok. - köszönt a kagyló másik végén Anna, az unokatesom, akit már jóideje nem látam, mert a hugával,Amyvel és a  szüleivel Berlinbe költöztek.
-Szia Anna! Jézusom de régen beszélltünk... - Én
-Hát igen. Mikor is találkoztunk utoljára? Jah, megvan.Egy éve a szülinapodon, ugye? - Anna
-Igen...asszem... Jó lenne valamikor találkozni... Annyi minden mesélnivalóm van.... - Én
-Igen, szeintem is szuper lenne, de pont ez ügyben hívtalak. Eddig úgy van, hogy 2 nap múlva utazunk Magyarorszára, pontosabban a Balcsira. - Anna
-Az szuper... Családdal? - Én
-Nem, nem családdal, hanem a hugommal, a barátommal és a haverjaival... Két hétre kibéreltünk egy tíz személyes kis nyaralót Balatonszepezden... Mi megyünk innen heten, és még arra gonoltunk, hogy elhívunk titeket is. Téged és Lisát. Nah mit szólsz? Lejönnétek? - Anna
-Jujjjjjj, de jó lenne. Én szívesen mennék, és szerintem Lisának sem lesz ellenére. Anyu meg tuti, hogy elenged...Megbeszélem Lisával is és akkor utánna visszahívlak. Ugy jó? - Én
-Persze hogy jó. Remélem, hogy jöttök. Már rengeteget meséltem a többieknek rólatok. Alig várják, hogy megismerhessenek titeket.... - Anna
-És végülis kik is jönnek? - Én
-Hát ugye jön a hugom a barátjával, meg még két tök rendes srác, akikel jön egy csajszi is, akit még személy szerint én sem ismerek... Aztán én a Gustival, meg ti ketten. - Anna
-Huhhaaaa... Akkor jó sokan leszünk... Tök jó, már alig várom.... - Én
-Én is nagyon várom... Ez egy nagyon jó társaság lesz... Már csak 2 nappp és irány a Balcsii!!! - Anna örülve
-És ti mivel jöttök? Repülő? - Én
-Nem. Busszal...És ti? - Anna
-Azt hiszem az lenne a legegyszerübb és a leggyorsabb, ha vonattal mennénk....  -Én
-Hát jah... nektek könnyű... Inter City-vel pár óra és ott is vagytok... - Anna
-Igen. Na de most megyek és megkérdezem Lisát, hogy mit szól ehhez, nehogy előrre tervezgessünk...Majd hívlak... - Én
-Oké! Szia! -köszönt el Anna, majd lerakta a telefont

-Lisa! Lisa! - ordíbáltam Lisa után, mert sehol sem találltam
-Lennt vagyok a nappaliban. - szólt fel Lisa
-Nah, csak azért kerestelek, mert hívott Anna, és kérdezte, hogy nem e lenne kedvünk lemenni velük két héte a Balatonra.... - Én
-És mikor?? -Lis
-Két nap múlva... Holnapután - Én
-És kik lesznek ott? - Lisa
-Hát mi ketten, Anna és Amy a barátjukkal, meg neki a haverjaik... Kilencen lennénk... Lenne kedved hozzá? - Én
-Persze... ez nem kédés... alig várom, hogy megismerhessem a többieket... - ugrállt örömében Lisa
-Oké, akkor még beszélek Anyával azán felhívom este Annát, hogy megyünk... -mondtam, majd kimentem a konyhába Anyához

(Kommikat irjatok lécci!) Puszi: Kathrin

Sziasztok!
Mint látjátok új storyt kezdtem írni...Méghozzá azért, mert a régit már nagyon untam, így semmi kedvem nem volt írni...Remélem, hogy az új story is tetszeni fog...Annyit elárulok, hogy kicsit hasonlítani fog az előzőre (de csak kicsit ) Nah de majd megtudjátok,ha olvassátok.

Most pedig el is kezdem méghozzá azzal, hogy bemutatom a FŐszereplőket:

Amy /unokatesóm,Anna huga/ 16 éves : Amynek középhosszú korom-fekete haja van, amit álltalába összefogva visel. A sötét hajhoz, nem meglepően sötétbarna szemek párosulnak. Kb 169 cm magas és 60 kg lehet, tehát átlagos testalkata van. Legfontosabb tulajdonága, hogy szinte mindig vidám és jókedvű.

Lisa /hugom/ 16 éves : Lisának világosbarna, mondhatni szőkés-barnás haja van, ami a válláig ér. A szeme kék, mint a tenger. Lisa 55 kg és 172 cm magas,tehát nagyon-nagyon vékony és pörgős csaj.Imád sportolni,fölleg kézizni, de ezen kívűl még táncolni és nagyon szeret.

Anna /unokatesóm,Amy nővére/ 18 éves : Annának vállig érő, tűz-vörös haja van, a szeme színe pedig barna. 58 kg és kb 170 cm magas. Anna Lisával ellentétben nem szeret sportolni, de annál jobban imád táncolni. Számára nem létezik az a fogalom, hogy unalom, mert ha arról van szó, akkor ő tesz róla, hogy körülötte ne unatkozzon senki.

Kathrin /Én/ 18 éves : Hosszú, csoki-barna hajam van, amit hol göndören, hol pedig egyenesen hordok. A szemem szintén barna. 170 cm magas és 60 kg vagyok. Álltalában jókedvű, mosolygós lány vagyok, de vannak olyan pillanatok amikor elkap a rosszkedv és olyankor semmi nem tud felvidítani. Imádok bulizni, egyaránt a barátaimmal lenni. Ez a legfontosabb.